Felhagyott Mezőgazdasági És Ipari Telephelyek Hasznosításának Lehetőségei A Gyöngyösi Kistérségben

A rendszerváltás jelentős törést okozott a magyar gazdaság, s ezen belül különösen az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében. A gazdaság strukturális átalakulásának eredményeképpen számos üzem bezárt, elköltözött, az ipari területek kiürültek, vagy alulhasznosítottá váltak. Az alulhasznosított barnamezős ipari zónák ugyanakkor elsőrangú építési területeket foglalnak el, jelentős helyi erőforrást képviselnek a települések lakói számára. Hasznosításuk gazdasági, munkaerőpiaci, településrendezési és környezeti szempontból egyaránt fontos. A barnamezős területek újrahasznosítása esetében sokszor a bontás mellett döntenek, még akkor is, ha az épületek állapota ezt nem feltétlenül indokolja. A nemzetközi és a lassan gyarapodó hazai példák bizonyítják, hogy az egykori ipari és mezőgazdasági épületek újrahasznosítása is lehet sikeres. Vizsgálatunk célterülete a Gyöngyösi kistérség, amely bővelkedik hasznosítatlan ipari és mezőgazdasági ingatlanokban, ugyanakkor egységes adatbázis hiányában nem volt információ a barnamezős területekről. A tanulmány alapját egy kérdőívek segítségével megvalósított primer adatgyűjtés adja, amelynek segítségével pontos képet kaptunk a barnamezős ingatlanok számáról, kiterjedéséről, tulajdonviszonyairól és hasznosítási formájukról. Fontosnak tartottuk továbbá az újrahasznosításra vonatkozó pozitív és negatív példák összegyűjtését, amelyekből a gyakorlati szakemberek hasznos információkhoz juthatnak. ---------------------------------------------------------------------- The Hungarian economy, and within this particularly the development of industry and agriculture suffered a significant break caused by the change of regime. As a result of structural transformation of economy a great number of factories were closed and removed, industrial units became empty or underutilized. At the same time the underutilized brownfield industrial zones occupy first-class building areas and represent significant resources for inhabitants of the settlements. The utilization is equally important form the point of view of economy, labour market, settlement image and environment. In the case of revitalization of brownfield areas in many instances the demolition comes to the front even if the building condition not necessarily justifies that. The international and the slowly increasing Hungarian examples prove that reutilization of former agricultural and industrial buildings can be successful. Our study area, the Gyöngyös Micro Region abounds in unutilized industrial and agricultural properties, just then in absence of unified database there was not information about brownfield areas. The study is based on a primer database form questionnaire survey that helps us to get a true picture about the number, area, ownership and utilization form of brownfield estates. We considered important to collect positive and negative examples concerning reutilization, which can provide the experiential experts with useful information.