Environmental Impacts Of Urbanization Processes On The Examples Of Kecskemét And Győr Functional Urban Areas

The rapid development of suburbs and the urban sprawl were decisive phenomenon in the urbanization process (Tímár, 1999; Gardi, 2017; Szirmai, et al. 2011), which has many economic, social and environmental impacts in the last decades (Kovács, 2014; Kahn, 2000). Our research focuses on the environmental-ecological aspects of the changes, mainly because it is relatively less explored but it has important lessons and consequences. While the main motivations to move out of cities are the closeness of nature and to have a better quality of life, ultimately it leads to negative environmental impacts because the growth of built-up areas, decrease in natural plant cover and the arise of landscape aesthetic problems (Antrop, 2004). Migrating out to suburbs causes intensive road traffic, which leads to bigger air pollution and greater fossil energy consumption; overall it has a negative impact on the fight against climate change. In the past two decades, urbanization processes and their consequences have been identified in Central and Eastern Europe, such as in Hungarian cities; for example in case of Kecskemét, Győr, or Szeged. In our study, we highlight some of these environmental changes and outcomes through the examples of Kecskemét and Győr, which are characterized by rapid industrial development nowadays. -------------------------------------------------- Az elmúlt évtizedek városodási és városiasodási folyamataiban az elővárosok gyors fejlődése, valamint a városok szétterjedése – urban sprawl – voltak a meghatározó jelenségek (Tímár, 1999; Gardi, 2017; Szirmai, et al. 2011), melyek jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti változásokat indukáltak az érintett térségekben (Kovács, 2014; Kahn, 2000). Kutatásunk alapvetően környezeti-ökológiai irányultságú, amin belül elsősorban a földhasználat/felszínborítás konverziójára és az ezzel szoros összefüggést mutató térségi demográfiai átrendeződésre helyeztük a hangsúlyt. Ennek oka, hogy a lakóterületek térfoglalása átalakítja a területhasználatot, visszaszorítja a természetes növénytakarót, adott esetben tájesztétikai problémákat is okoz (Antrop, 2004). Emellett a városok és az elővárosi területek növekedése maga után vonja a közúti forgalom intenzitásának fokozódását, amely magasabb károsanyag-kibocsátáshoz és fosszilis energia-felhasználáshoz vezet, így összességében negatívan befolyásolja a klímaváltozás elleni küzdelmet is. E rövid logikai okfejtés is mutatja a vizsgált folyamatok néhány környezeti szempontból negatív hatását, holott a városokból történő kiköltözés hátterében a zsúfolt és szennyezett levegőjű nagyvárostól való szabadulás, a természet közelsége iránti vágy, összességében a jobb életminőség iránti igény áll. Az elmúlt két évtizedben az urbanizációs folyamatokat és következményeiket a közép- kelet-európai viszonylatban középvárosnak nevezhető magyar települések – pl. Kecskemét, Győr, Szeged – esetében is megfigyelhetjük. Jelen tanulmányban a napjainkban gyors ipari fejlődéssel jellemezhető Kecskemét és Győr példáján keresztül világítunk rá a folyamat néhány környezeti vonatkozására.