Az Élelmiszer-Pazarlás Kiterjesztésének Bizonyos Kérdései

Az ENSZ és a FAO becslései szerint 2016-ban az élelmiszerek 30-35%-ából hulladék keletkezett. Elmondható, hogy az élelmiszer-pazarlás önmagában is korunk egyik súlyos és világméretű problémája, amit a nyugati világ felismerve számos nemzeti és nemzetközi szintű intézkedéssel igyekszik mérsékelni annak érdekében, hogy az élelmiszerellátási anomáliáinkat és kapcsolódó környezetterhelésünket minél inkább visszaszorítsuk. Az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos vizsgálatoknál azonban megfigyelhető, hogy általában egy-egy, különálló tudományterület képviselői végzik őket (gazdasági, környezetvédelmi, élelmiszeripari), illetve főként az élelmiszertermelési folyamatok és fogyasztási trendek egy-egy szereplőjére fókuszálnak (termelők, szállítók, fogyasztók). A téma átfogó elemzéséhez a jövőben szükség lehet egy összetettebb egészségügyi megközelítésre is, amely más nézőpontból is megvizsgálja az eddig ismert területeket és szereplőket. Ehhez egy új kutatási aspektust kínál a táplálkozástudományi vagy élelmiszerbiológiai perspektíva. Napjainkban még nem találhatóak konkrét adatok arra vonatkozóan, hogy az egészségtelen élelmiszerek előállítása és elfogyasztása (például a WHO alap terminológiája szerint) kapcsolódik e az élelmiszer-pazarláshoz, és ha igen, vajon milyen mértékben. Feltételezhető, hogy eszerint a megközelítés szerint szignifikánsan nőne a jelenleg kalkulált élelmiszer-pazarlás mértéke. A jövőben érdemes tehát fontolóra venni, hogy mennyire pazarlóak – és egyben környezetterhelőek – azok az élelmiszerek, amelyek valódi tápláléktartalom nélküliek, vagy bizonyítottan egészségtelenek is. ---------- According to UN and FAO it is estimated that 30-35% of our foodstuffs will be discarded as food waste. Wasting food itself is one of the most serious and worldwide problem of our times. This challenge was already recognized by the Western world, seeking to mitigate this issue in many aspects. A number of measurements were put in place at national and international level in order to reduce our food supply anomalies and our related environmental issues. However, in the case of current studies about food waste, it can be observed that they are usually representing separate fields of science (economic, environmental, food industry, food safety) and focusing mainly on one of the main actors in food production processes and consumption trends (producers, suppliers, consumers). For a comprehensive analysis of the subject, a more complex approach may be needed in the future, which also takes into consideration the known fields and actors from a different point of view. To this, a new approach is offered through a nutritional or food biological perspective. There is currently no specific data available on how the production and consumption of unhealthy foods (according at least to the WHO basic terminology for unhealthy diet) are related to calculations (and occurrence) of food waste. It can be assumed, that according to this new approach, the amount of food waste would be significantly increased. Therefore in the future, it is worth considering how wasteful - and also environmentally hazardous – producing and consuming foods that have no real nutritional value or are proven to be even unhealthy for human consumption.