Piaci hatékonyság és üzemi jövedelmezőség a legeltetéses állattartásban Magyarországon

Tanulmányunkban a legeltetéses állattartás piaci hatékonyságát vizsgáltuk 2006 és 2018 között. Jövedelmezőség (ROA) szempontjából javuló helyzetet láthatunk az ágazatban. A piaci hatékonyságot Markov-lánccal és profitperzisztencia-becsléssel vizsgáltuk. A klasszikus profitperzisztencia-becslésnél a szakirodalomból ismert, megszokott AR(1) modell helyett AR(1)–AR(3) modelleket becsültünk és a modellszelekciós kritérium alapján (Akaike információs kritérium, AIC) a legkedvezőbbet választottuk. A Markov-lánc-elemzés és a profitperzisztencia-becslés konzisztens eredményeket adott, a legeltetéses állattartásban alacsony a profitperzisztencia (λ) értéke, a vállalatok profitrátái gyorsan visszatérnek a piaci egyensúlyi szinthez, a piac hatékonyan működik. Az ágazati vagy üzemméret szerinti vizsgálatok rámutattak, hogy az egyéni gazdaságok nagyobb arányban felülről közelítik a piaci hozamot (pozitív (λ)), míg a gazdasági társaságok főként alulról (negatív (λ)). Az üzemméret alapján megállapítottuk, hogy a közepes méretű gazdaságokra nagyobb valószínűséggel jellemző a pozitív profitperzisztencia, mint a kis üzemméretű gazdaságokra. A hosszú távú profitperzisztencia vizsgálata alapján az üzemek húsz százalékának jövedelmezősége statisztikailag igazolhatóan eltér az egyensúlyi szinttől. Az eredményeink szakpolitikai szempontból jelentősek, hiszen azt mutatják, hogy a hazai legeltetéses állattartásban a piaci hatékonyság relatíve magas, a jövedelmezőségi szintet a piaci verseny határozza meg. Kiemelten fontosnak tartjuk egy olyan szakpolitikai stratégia kidolgozását, amely a legeltetéses állattartással foglalkozó gazdaságok további fejlődését, technológiai konvergenciáját, továbbá a közepes üzemmérettel rendelkező gazdaságok jövedelmezőségének stabilitását célozza meg.