A háztartási tűzifafelhasználás ökonometriai modellezésének indokoltsága és lehetséges megközelítései

A dolgozat alapját azok a környezeti és népegészségügyi problémák adják, amelyek szükségessé teszik, hogy a tűzifára hol „áldásként”, hol „átokként” tekintsünk. A nagymértékű felhasználáshoz kötődő erdőirtás, defláció és a fokozott légszennyezettség főleg a fejlődő országokra jellemző. ezekben a térségekben a modellezés a tűzifa fogyasztás visszafogását segítheti. Ekkor azokat a tényezőket keressük, amelyek szabályozásával hatásosan terelhetők a fogyasztók más, tisztább energiaforrások felé. ezzel szemben a fejlett országok általában az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint az importfüggő fosszilis energiaforrások felhasználását csökkenténék a tűzifa fokozottabb használatával. Ez esetben tehát az elemzés feladata azon hatótényezők felderítése, amelyekbe való beavatkozással bővíthető a fafogyasztás. A leggyakrabban alkalmazott kapcsolatvizsgálati módszerek legtöbbször valamilyen regressziós modellen alapulnak, amelyek háztartás szintű vagy szektorális adatokból indulnak ki. A fogyasztás befolyásolásához 8 fő területet azonosítottunk, amelyek a következők: fa ára, helyettesítő termék ára, fűtűberendezés, energiahatékonyság, infrastruktúra léte/állapota, tudatosság, jövedelem, iskolázottság. Ezek azok a tipikus területek, amelyek a szabályozó hatóságok célkeresztjébe kerülnek, ugyanis erőteljesen hatnak a fafogyasztásra. A kérdés hazánk szempontjából sem hanyagolható el: a nagy mennyiségű fa elavult készülékekben és alacsony energiahatékonyságú épületekben való elégetése a levegő magas részecske szennyezettségéhez járul hozzá, amely számos betegség kialakulását segíti. A fatüzelés optimalizálása érdekében fontos feladat a fogyasztás elemzése, s a befolyásolni kívánt területek azonosítása. Ezt az empirikus elemzést egy következő dolgozatban végezzük el, amelynek jelen tanulmány képezi az alapját, s mutatja szükségességét. ------------------ This paper is based on environmental and public health problems that make it necessary to consider firewood as a “blessing” or a “curse”. Deforestation, deflation and increased air pollution associated with high levels of firewood usage are mainly characteristic of developing countries. In these regions, modeling can help to reduce firewood consumption. Then we search for the factors that can effectively lead consumers for other, cleaner energy sources. In contrast, developed countries generally reduce greenhouse gas emissions and the use of import-dependent fossil fuels through an increased use of firewood. In this case, the task of the analysis is to find out the factors in which wood consumption can be expanded. Most commonly used relationship testing methods are usually based on a regression model which uses household or sector data. In order to influence consumption, we have identified 8 main areas: wood prices, substitute product prices, heating equipment, energy efficiency, existence/quality of infrastructure, awareness, income, education. These are the typical areas that come into the reach of the regulators, as they have a strong impact on wood consumption. The issue is not negligible from the Hungarian point of view: burning large amounts of firewood in obsolete appliances and low-energy buildings contributes to air pollution of particulate matters, which has an impact on developing many diseases. To optimize wood burning, it is important to analyze consumption and identify areas to be affected. This empirical analysis is carried out in a following paper, to which this study gives the basis and shows its necessity.