A pilisi erdőirtás és kopárfásítás

Az ipari forradalom hajnalán egész európában nagy méretű erdőirtás kezdődött. A Habsburg-udvar gazdaságpolitikája miatt Magyarországot jobban érintette a folyamat, mint a birodalom többi részét. A 18. századi hamuzsírlázhoz kapcsolódó extenzív erdőirtások után a kormányzat megpróbálta szabályozni az erdők védelmét, és a saját eszközeivel támogatta az alternatív energiaforrások feltárását is. A gazdasági motiváció azonban erősebb volt a szabályozásnál. Az erdőirtás nagy erővel folytatódott az ipari forradalom energiaigényének kielégítésére. A folyamatot közgazdasági szempontból úgy értelmezhetjük, hogy a fakivágás után az erdők pótlásának költségét a következő generációkkal fizettették meg. Ezért volt olcsó energiaforrás a fa az ipari forradalom idején. Magyarországon a törvényhozó az 1879-es törvényben megpróbálkozott azzal, hogy az előző nemzedékek által hátrahagyott költségeket a területek aktuális tulajdonosaival fizettessék meg. A nemzetközi gyakorlatból és a későbbi megoldásokból is az látszik, hogy a károk hatásainak felszámolását az állam finanszírozta. A rekultivációval azonban Európában elbillent az erdők aránya a fenyvesek felé. Magyarországon is többször felhívták a figyelmet a szakemberek a monokultúrás telepítések hátrányaira. Az 1993-as pilisvörösvári nagy erdőtűz rámutatott a fenyvesekkel járó közvetlen veszélyekre, ezután már lombos fákat telepítettek a kopárokra. Az erdőirtások története arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak olyan negatív externáliák, amelyeket a tevékenység végzésének idején nem lehet azonosítani. Ezekben az esetekben nem megoldás az a törekvés, hogy internalizáljuk az externáliákat. Erre a problémára a gazdasági tevékenységekre vonatkozó általános környezeti adó adhat megoldást. --------------------- At the dawn of the industrial revolution, large-scale deforestation began throughout Europe. Due to the economic policy of the Habsburg court, Hungary was more affected by the process than the rest of the empire. After extensive deforestation related to the 18th century potash fever, the government tried to regulate forest protection and, through its own means, supported the exploration of alternative energy sources. However, economic motivation was stronger than regulation. Deforestation continued with great force to meet the energy demand of the industrial revolution. From an economic point of view, the cost of replacing forests was paid by the next generations. That is why wood was a cheap source of energy during the industrial revolution. In Hungary, the legislator tried in Law 1879 to pay the costs left by previous generations with the current owners of the areas. It is apparent from international practice and later solutions that the state financed the elimination of the effects of damage. However, with recultivation in Europe, the pine forests have been put into focus. In Hungary, experts have repeatedly called attention to the disadvantages of monoculture deployments. The large forest fire in Pilisvörösvár in 1993 highlighted the immediate dangers of pine forests, and then planted deciduous trees on the barren. The history of deforestation draws attention to the existence of negative externalities that cannot be identified at the time of the activity. In these cases, it is not an endeavor to internalize externalities. The general environmental tax on economic activities can solve this problem.