Agrárgazdaság a XXI. században: perspektívák és dilemmák

A jelen tanulmány egy cikksorozat első része. Célunk, hogy a sorozat keretében bemutassuk az európai és globális agrárfejlődés alapvető tendenciáit, főbb folyamatait, a változások alapvető mozgatórugóit és a világ mezőgazdasága és élelmiszeripara előtt álló legfőbb kihívásokat. Munkánk során széles körben fel kívánjuk használni a korszerű matematika és rendszerelemzés kiterjedt eszköztárát. Közlemény-sorozatunk első része két kérdésre keres választ: (1) Hogyan türköződik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helye, szerepe az európai állampolgárok tudatában, gondolkodásában; (2) a gazdaságstatisztikai tények alapján hogyan ítélhető meg az agrárgazdaség szerepe a nemzetgazdaságokban. Vizsgálatainkhoz az Eurobarométer felméréseit és az OECD input-output adatbázisát alkalmaztuk. Kutatási eredményeinket logisztikus regesszió-analízissel, cluster elemzéssel és hálózatelméletei módszerek alkalmazásával elemeztük. Vizsgálataink azt támasztják alá, hogy: (1) az Európai Unió polgárai továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésnek, de egyre fontosabb szerepet kap gondolkodásukban az állatjólét és a környezeti fenntarthatóság szempontja; (2) várakozásainkkal ellentétben az agárgazdaság jelentőségének megítélése viszonylag egységes, csak kis mértékben érvényesülnek a válaszadók közötti szocio-demográfiai szempontok; (3) figyelemre méltó azonban, hogy a fiatalabb generációk már sok tekintetben eltérő módon közelítik meg és értékelik az agrárgazdaság szerepét. (4) Az ÁKM modell alapján végzett számításokkal jól bizonyítható, hogy a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak továbbra is kiemelkedő fontosságú van a nemzetgazdaságok egészének működésében, mert ezek a szektorok fontos piacai számos nemzetgazdasági ágazatnak és ezzel hozzájárulnak a makrogazdsasági növekedés előmozdításához is. -------------------- The current study is a part of a series of articles. Our goal is to present and summarise the basic tendencies of global and European agricultural development, its most important processes, the driving forces of changes and new challenges for the global agriculture and food supply system. A wide range of tools of modern mathematics and system theory will be applied in the framework of our research. The first part of this series analyses two questions: (1) how is the place and role in attitudes of European citizens reflected; (2) role of agriculture and food industry in modern national economies. The database of analysis are the surveys of the Eurobarometer and the input-output tables of OECD. Results of the analysis support that (1) citizens of the European Union attach a high importance to agricultural and food industrial production, but there is an increasing in the perceived importance of animal welfare and sustainability; (2) contrary to previous hypotheses, the evaluation of socio-economic importance of agro-food sphere is relatively homogenous across different socio-economic groups; (3) the younger generations attach a relatively lower importance to the agricultural sphere; (4) calculations, based on the input-output models highlight the extremely high importance of agriculture and food industry even in the modern national economies, because these sectors are key buyers of another spheres, and in this way they can contribute considerably to the macroeconomic balance and development.