Gondolatok a magyar malomipar helyzetéről – kihívások és lehetőségek

A magyar gabonatermelés minden évben kb. 5 millió tonna malmi búzát biztosít, de a helyi malomipar szükséglete csak 1,1 millió tonna és ez biztonságos, hosszú távú forrást jelent a malomiparnak. Immár több mint 100 éve a magyar malomipar az innováció és a búzaliszttermelés hatékonyságának vezetője. Az elmúlt 20 évben a szektor tulajdonosi szerkezete megváltozott, a malmok mérete növekedett, míg a működő malmok száma csökkent. Ebben a tanulmányban összefoglaltuk a magyar termelést, a malomipar helyzetét és öt kiválasztott malom főbb gazdasági adatait. A főbb megállapítások, hogy a malomipar két részre osztható, az egyik az ún. ’nagy’ malmok köre, napi 200 tonna búza fölötti kapacitással, a másik rész a ’kis’ malmoké 50-90 tonnás napi kapacitással. A termelés típusa követi a napi eladások igényeit – a nagy pékségek szükséglete az állandó és előírás szerinti minőség nagy mennyiségben. A kisebb pékségek és tésztaüzemek a szállított árut 25-50 kg-os zsákokban igénylik napi 200-500 kg-os mennyiségben. A malmok minőségbiztosítása kell, hogy biztosítsa a termelésükhöz szükséges magas minőségű búzát és ehhez a termelőkkel az együttműködés új útjait kell bevezetni. A malmok számára a fő kihívás a pékségek és az egyéb lisztfelhasználók koncentrációja, az alapanyag finanszírozása a termelőktől a malmon át a végfelhasználókig. Ez az időszak 6 hónap is lehet a búza beszerzésétől a liszt eladásáig. Végezetül megállapítottuk, hogy az új megoldásokhoz javítani kell azoknál a kis malmoknál a képzést, ahol az automatizálás nem tényleges lehetőség, finanszírozási korlátok miatt. Az automatizálás a nagy ipari malmok útja lehet, de a kicsik számára a „kézműves” termékek jelenthetik a megoldást különleges minőséggel és márkákkal. ---------------------------- The Hungarian grain production could secure in every year about 5 M tons of milling wheat, but the local need of the milling industry is only 1,1 M tons and this means a safe and long-term source for the milling sector. Already more than 100 years ago was the Hungarian milling sector a leader of the innovation and efficiency of the wheat flour production. During the last 20 years the ownership of this sector has changed, the size of the mills has increased, the number of the running mills has decreased. In this study we summarize the production in Hungary, the situation of the milling sector and the main financial data of five selected milling companies. The main findings are that the milling sector could be divided in two parts: one is the ’big’ mills, with a daily capacity of over 200 million tons of wheat milling and the second part is the ’small’ mills with a capacity of about 50-90 tons per day. The type of the production follows the need of the daily sales – the big bakeries need a stable and standard quality in big volumes. The smaller bakeries and pasta producers need the delivered goods in 25-50 kg bags with a delivery of 200-500 kg-s per day. The quality management of the mills must secure the right quality wheat for their production and this needs to introduce new ways of cooperation with the farmers. The main challenge for the mills is the concentration of the bakeries and other users of flour, the financing of the raw materials from the farmers through the mills until the end-users. This period could be up to 6 months from the purchase of the wheat until the sales of the flours. Finally, we found that for the new solutions the education at the small mills must be improved, where the automatization is not a real option, due to the limits of financing. The automatization could be the way of the big industrial mills, but for the smaller the „hand-made” products it could be the solution with the special qualities and brands.