Mutatószámok, arányok és trendek az agrár-felsőoktatásban

A Gazdálkodás hasábjain 2017-ben indult vitasorozat az agrár-felsőoktatásról. Számos szerző szólt hozzá a témakörhöz. Mostani írásunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk a 2010 óta látható folyamatokat a felvételi számok tükrében. Ahol lehetőség volt rá, ott idősoros elemzéseket végeztünk és trendeket állítottunk fel. Áttekintettük a felsőfokú agrárképzés főbb mutatószámait a 2010–2017-es időszakban a felvi.hu adatbázisára támaszkodva. Vizsgáltuk az ágazat súlyát a többi képzéshez képest az első helyen jelentkezők és a felvettek száma alapján. Továbbá megnéztük, hogy mennyi képzés érhető el és hány intézmény vesz részt azok oktatásában. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az agrárképzés súlya a teljes felsőfokú képzési palettán belül alig több mint 5, ami jelentős elmaradás a stratégiai anyagokban megfogalmazott 10-hoz képest. Az első helyen jelentkezettek száma 6500 alá süllyedt, míg a felvettek száma tartósan 5000 fő alatt marad amellett, hogy a képzési struktúra elaprózott. Szükséges a képzési szerkezet és intézményi struktúra koncentrálása, melyhez az általunk közölt táblázatok segítségül szolgálhatnak. Megállapítható, hogy a korábban is hagyományokkal rendelkező képzési helyek őrzik előnyüket a szakindítások és a hallgatói létszámok tekintetében is. Olyan képzések kellenek, melyek célja magas szintű kompetenciákkal és gyakorlati tudással rendelkező agrárszakemberek kibocsátása (mesterszakokon elengedhetetlen), akik az alap szakmai tudás mellett ismerik és értik a vállalatvezetési folyamatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó közgazdasági, pénzügyi, támogatási, szakpolitikai és humánpolitikai aktuális feladatmegoldó módszereket és tudáselemeket, továbbá az ezt segítő vagy szabályozó (digitális) rendszereket hazai és nemzetközi szinten is. ---------- Of Gazdálkodás columns in 2017, the debate series on higher education in agriculture was launched. Many authors spoke to the topic. In our Current writing we have undertaken to introduce the processes seen since 2010 in the light of the recruitment numbers. Where it was possible to do time-series analyses and set trends. We reviewed the main indicators for higher education in the 2010-2017 period, relying on the felvi.hu database. We examined the weight of the sector in relation to the other trainings based on the number of candidates and their recruited. We also looked at how much training is available and how many institutions are involved in their education. Based on our findings, it can be concluded that the weight of agricultural education is just over 5% within the entire tertiary education range, which is a significant back fall compared to the 10% in strategic materials. The number of candidates in the first place falls below 6500, while the number of participants remains below 5000, while the training structure is fragmented. It is necessary to concentrate the training structure and institutional structure, with which the tables we have provided may help. It can be concluded that the training sites which have historically been traditions retain their advantage in terms of start-ups and student numbers. There are training courses aimed at the issurance of agro-specialists with a high level of competencies and practical knowledge (indispensable in Master’s courses), who know and understand the management processes in addition to the basic professional knowledge, and the related economic, financial, support, policy and human policy challenges and knowledge elements, as well as supporting or regulatory (digital) systems at national and international level.