A gyephozamok vizsgálatának jelentősége és problémái

Az Európai Unió és a hazai agrár-szakpolitika is egyre inkább megköveteli, hogy a gyepterületekről, azok állapotáról és hasznosításáról minél pontosabb nyilvántartás álljon rendelkezésre. A gazdasági értékelés tekintetében kiemelt jelentőségű mind a potenciális, mind a különböző évjáratokban elért hozamok ismerete. A Gazdálkodási napló adatainak elemzése a hozamadatok bizonytalanságát tárta fel. Több nyilvántartási rendszerben is problémát jelent, hogy a hozamadatok csak a lekaszált mennyiségre vonatkoznak, a legeltetéssel hasznosított mennyiséget nem tartalmazzák. Ennek megfelelően a legelők hozama ezen adatok alapján alábecsült. A változó MePAR blokkhatárok, valamint az eltérő térbeli felbontású adatok összekapcsolásának problémája a jövőben csökkenthető lenne egy időben állandó raszterre (pl. 100×100 m) vonatkozó kimutatás alkalmazásával. A hozambecslésben – elsősorban az évjáratok összehasonlításában, hozamcsökkenést okozó hatások kimutatásában – jó módszer lehet a más növényeknél is alkalmazott távérzékelési eljárás. Számos publikáció született egy-egy kisebb terület gyephozamának, illetve az öntözés/trágyázás hatásának vizsgálatára vonatkozóan. Ezek adatainak összegyűjtése és szintetizálása jelentősen segíthetné a várható hozamok becslését. Egy jövőbeli gyepinformációs rendszer kialakítása az alábbiak miatt indokolt: • a megbízható adatok hiánya (különféle adatbázisokban jelentősen eltérő adatok találhatók); • a klímaváltozáshoz és az EU agrár- és környezetvédelmi szakpolitikájához való igazodás; • a gyepgazdálkodást, valamint az állattenyésztést érintő stratégiai intézkedések megalapozása; • a gyepterületek Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe történő bevonása. = The European Union (EU) and the national agricultural policy require an accurate register of grasslands where knowledge of the yields has particular importance. Analysis of farming logbook data revealed several uncertainties, of which the uncertain yields (zero or unrealistic values) are the biggest problem. Both in the case of FADN and farming logbook data, yield quantity means only the mown grass and does not include grazing, so the yields of the pastures are underestimated. The problems of the changing LPIS blocks and linking data with different spatial resolution could be overcome in the future using a constant grid (e.g. 100 × 100 m). Remote sensing methods can be also useful in the estimation of yield, especially comparing the variability among years and detecting damage. Collection and synthesis of yield and management (irrigation/fertilisation) data available in published studies for specific regions could help the estimation of grass yield significantly. The development of a grassland information system is needed because: • lack of reliable data (significantly diverse data in different databases), • adaptation to climate change and the EU’s agricultural and environmental policy, • establishing strategic policy measures for grassland management and livestock production, • possible inclusion of grasslands in the agricultural risk management system.