Agrártermelők tevékenységének diverzifikációja Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon

Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a mezőgazdasági üzemekben 2000-re újra megjelentek a mezőgazdaságon kívüli és a mezőgazdasági diverzifikáció különböző formái. A mezőgazdaságon kívüli tevékenységek arányai azonban – mind a nyolcvanas évek közepéhez, mind pedig az EU tagországok értékeihez viszonyítva – még szerények. A nem mezőgazdasági jellegű diverzifikáció és az alternatív állatfajok tartásának pozitív hatásai azonban már megjelentek a regionális teljesítményekben és a személyes jövedelmekben. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken. A vidéki települések népességmegtartó képessége alacsony. A nagyobb méretű mezőgazdasági üzemekben az egy főre jutó terület lényegesen magasabb, mint a kisebb méretűekben. Ez azt is jelenti, hogy a várható üzemi koncentráció hatására a mezőgazdaság további munkaerőt bocsát majd ki. A diverzifikáció a helyben foglalkoztatás egyik járható útja lehet. Mindenképpen negatív jelenség, hogy az egyébként is halmozottan hátrányos kistérségek többségében vontatottan halad a mezőgazdaságon kívüli tevékenységek újraszerveződése. A vendéglátás kiugróan alacsony értékei pedig nem igazolják a falusi turizmus, agrárturizmus stb. vidéki területekre javasolt általános gyógymódjához fűzött reményeknek. Vizsgálataink felhívják a ügyeimet a regionális különbségekre, a kooperációs nehézségekre, a feldolgozó üzemek kis méreteire, s az önellátásra való törekvés veszélyeire. Az uniós csatlakozás idejére megfelelő ismeretekkel kellene rendelkezni az agrártermelők tevékenységének diverzifikációjáról, hogy az elérhető támogatásokra, s az ezzel együtt megjelenő piacokra valamint versenyre – területileg és rétegek szerint célzottan – felkészülhessenek az érdekeltek. -------------- 1. Different forms of diversification, both agricultural and non-agricultural ones, have reappeared in the farms of the Northern Lowland and Northern Hungary regions by 2000. However, the ratio of non-agricultural activities is still low as compared with either situation having taken place in Hungary during the mid-eighties’ or the figures characteristic of EU member states at present. All the same non-agricultural diversification and the rearing of alternative animal species have already slightly positively affected both regional output and personal income. 2. The number of people employed in agriculture is continually decreasing. The ability of rural settlements to keep their inhabitants is poor. In bigger farms the per capita area is considerably greater than in smaller ones. This means also that further release of labour from agriculture can be expected as a result of prospective farm concentration. Diversification, however, may constitute one of the solutions of employing people involved at the spot. 3. It is a negative phenomenon anyway that non-agricultural activities get slower reorganised in the majority of micro-regions where disadvantages are numerous. The extremely low results of public catering have not lived up to expectations as a general remedy of village tourism, agro-tourism, etc. in rural regions. The author’s investigations have detected differences between individual regions, difficulties in the field of co-operation, low capacities in food processing plants, and hazards of the striving for subsistence farming. Sufficient knowledge of the diversification of farmers’ activities ought to be available by the time of Hungary’s EU accession, so that people interested can specially prepare themselves for subsidies, markets, and competition according to different areas and strata.