Szarvasmarhák mentesítésének költség-haszon elemzése II

A politikai és gazdasági rendszerváltás gyors és sok vonatkozásban nem várt változásokat eredményezett a hazai szarvasmarha ágazatban. A rohamos tehénlétszám csökkenés mellett az egy állatra jutó hozamok is visszaestek, majd stagnáltak és csak az utóbbi időszakban kezdtek el javulni, de még így is elmaradnak az EU-ós átlagtól. A hanyatlás okai igen sokrétűek és szerteágazóak. Az alacsony jövedelmezőség hátterében a kereskedelmi- és piacszabályozási anomáliák, a támogatási rendszer ellentmondásossága, valamint a tartástechnológia és az állat-egészségügy területén tapasztalható hiányosságok álltak-állnak. Ezért a versenyképes termelés biztosítása érdekében az állományokban előforduló különböző betegségek okozta veszteségek nagyságának feltárása és azok csökkentése, illetve megszüntetése kulcsfontosságú tényezővé vált. Gondot jelent, hogy a veszteségek sok esetben nehezen számszerűsíthetők és így gyakran elkerülik a figyelmet. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban már korábban felismerték a szarvasmarha fertőző rhinotracheitise (IBR) fertőzöttség nagy gazdasági jelentőségét és mentesítési programokat indítottak el. A magas IBR-szeropozifivitással rendelkező országokban – amelyek közé tartozik Magyarország is – a mentesítés IBR- markervakcinával történik. Az EU számos országa ma már megszabadult a fertőzéstől, illetve a mentesítés jelentősen előrehaladt állapotban van. Mindezen felismerések alapján hazánkban rendeletileg is elindították az IBR-mentesítést. A szerzők a nemzetközi tapasztalatokat hazai viszonyokra átdolgozva elvégezték az IBR- markervakcinával végzett mentesítési program költség-haszon elemzését. Becslésük alapján Magyarországon az IBR szubklinikai formája hozzávetőlegesen 9 ezer Ft, míg a klinikai több, mint 26 ezer Ft veszteséget okoz évente egy tehénre vetítve. Ezek az adatok egyben jelezik a mentesség elérése esetén realizálható többletbevétel nagyságát, és így kiindulási pontját képezik a mentesítési program gazdaságossági elemzésének. A potenciális bevétellel szembeállították a mentesítési programok költségeit: a markervakcinázás és a vérvizsgálatok adta kiadások összegét. Két (ötéves, ill. tízéves) mentesítési programot vizsgáltak. A költségek a rövidebb mentesítés esetén már a 3. évben megtérülnek, a hosszabb program esetén ez csak a 7. évben következik be. A költség-haszon arány (az egy forint kiadásra jutó bevétel) és a belső kamatláb mutató mindkét változat befejezésekor igen kedvező, 1,5, ill. 1,44, valamint 77%, ill. 26%. Lassabb előrehaladást feltételezve azonban a ráfordítások (igaz a bevételek is) majdnem kétszeresét teszik ki a gyorsabb mentesítési programénak. Megállapítható, hogy a magyarországi tartási rendszereket, az állományméretet, a fertőzöttség mértékét és az anyagi lehetőségeket is figyelembe véve az IBR mentesítés során a gazdaságilag, szakmailag és etikailag is járható út a markervakcinázás mellett végzett szelekció. ---------------- The change of both the politic and economic regime in Hungary had resulted in rapid and sometimes unexpected changes in its cattle sector. Along with the sharp decrease in the cow stock the milk output per cow dropped too. After a certain period of stagnation it has" begun to rise again only recently but still is much lower than the EU average. The causes of decline are numerous and manifold. The background of low profitability has consisted, and still consists, in anomalies of trade and market organisation, contradictions of the support system, as well as defects in the field of rearing technology and animal hygiene. This is why the detection, reduction, and elimination of losses caused by different animal diseases have become an utmost important factor ensuring competitive animal production. The problem is that losses are in many cases difficult to be quantified and therefore often escape notice.