A fejlettség településszintű elemzése a Dél-Dunántúli régióban

A területi fejlődési egyenlőtlenség nemcsak a régiók között, hanem a régiókon belül is jelentkezik. Magyarországon sem beszélhetünk azonos fejlettségű, homogén régiókról. Még a megyei szintet (NUTS III.) sem nevezhetjük annak. Árnyaltabb képet igazán akkor kapunk, ha települési (NUTS V.), vagy legalább kistérségi szinten (NUTS IV.) folytatunk vizsgálatokat. Az ezeken a szinteken rendelkezésre álló adatok elegendőek ahhoz, hogy matematikai-statisztikai módszerekkel feldolgozva, objektív következtetésekre jussunk az adott kistérség, illetve település fejlettségére vonatkozóan. A tanulmány településszintű fejlettségi vizsgálatok leírására vállalkozik az SPSS programcsomag felhasználásával. Célkitűzése a Dél-dunántúli régióban kialakult fejlődési egyenlőtlenségek főbb tényezőinek megállapítása és egy település-fejlettségi sorrend kialakítása. Az elemzés első fázisában használt 39, majd 17 mutató a főkomponens-analízis módszerével egy fejlettséget kifejező változócsoportra redukálódott. A második lépcsőben a főkomponens 10 lényeges változójából egy sokdimenziós skálázási metodikával kiszámításra került az egyes települések fejlettségét komplexen leíró mutató, amely jelezte a települések fejlettségi sorrendjét. ----------------- Inequalities in territorial development take place not only between regions but also within them. There are no uniformly developed homogenous regions in Hungary either, not even on county level (NUTS III). An adequate notion can only be formed if investigations are carried out on settlement level (NUTS V), or at least on micro-region level (NUTS IV). Data available on these levels may suffice for drawing objective conclusions concerning the degree of development of a given micro-region or settlement when processed using mathematic-statistical methods. The authors of the present paper have described investigations carried out on settlement level by means of the SPSS programme package. Their object was to detect the main factors having resulted in developmental inequalities which have come into being in the South Transdanubian region, and to form an order of settlements corresponding to their degree of development. 39 indices used throughout the first phase of analysis, and 17 indices used later, were reduced by means of the method of main component analysis to a group of variables expressing the degree of development. As a second step, indexes describing the degree of development for each settlement in a complex way were calculated from the 10 most important variables of the main component using the multi-dimension scaling method; these indexes indicate the order of settlements in respect of their degree of development.