Ökotejet termelő üzemek hazai helyzete

Az ökogazdálkodás az elmúlt évtizedben dinamikus fejlődésnek indult mindenekelőtt a növénytermelésben. Az ökoállattartás, az állati termékek előállítása 2000- ben jelent meg, amelynek fő oka a külföldi kereslet hiányában és a késve formálódó hazai fogyasztói igényekben keresendő. Az ökotej-termelés jelenlegi helyzetét 12 üzem vizsgálata alapján kísérli meg bemutatni a tanulmány. A vizsgált 12 üzem közül a legkisebbek csak egy ellenőrzött tehénnel rendelkeztek, míg a legnagyobb gazdaságban 378 termelő állat volt a felméréskor. Az ökogazdálkodás általános nehézségein túl a termelők problémaként a feldolgozással kapcsolatos hatósági követelményeket, a tudatos fogyasztói magatartás és az intézményesített segítségnyújtás hiányát jelölték meg. Minden gond és nehézség ellenére a gazdálkodók többsége pozitívan látja az ökogazdálkodás és ezen belül saját üzeme jövőjét Magyarországon. Az ökológiai gazdálkodásról rendelkezésre álló információk nem elégségesek és ez is gátolhatja a fejlődést. Ezért szükséges a megfelelő információ ellátás, kiemelve az ökogazdálkodásban rejlő lehetőségek mellett a problémákat és a nehézségeket is. Tájékoztatással, képzési programokkal és szaktanácsadással növelhető a termelési kedv és csökkenthető a termelők bizonytalansága. A fogyasztó felé az eddiginél nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a tájékoztatásra széleskörű, részletes információkkal az ökotermékek hitelességéről, minőségéről, egészségvédő szerepéről. A biotakarmány-termelés hozamai a hagyományoshoz képest alacsonyabbak, ami növeli a termelési költségeket. A szemes terményeket a termelők magas áruk és jó minőségük miatt inkább humán fogyasztás céljára értékesítik, és nem az állatokkal etetik fel. A tömegtakarmányok beszerzését a nehézkes szállítás és a viszonylag nagy távolság is nehezíti. A felmérésből megállapítható, hogy az említett problémák és nehézségek ellenére a gazdálkodóknak 42%-a szándékozik állományát bővíteni. ------------------- Ecological farming especially in crop production developed dynamically in the last decade. Ecological animal keeping and production of animal commodities began as late as in 2000, due to a lack of foreign and belated home demand. This study attempts to describe the production of eco-milk in Hungary on the basis of surveying 12 ecological dairy farms. Of these the smallest farm kept a single controlled cow and the largest 378 lactating animals at the time of study. In addition to general difficulties associated with eco-production, the producers listed government requirements for production, consumer behaviour and a lack of institutionalised help as problems. Despite all the problems most farmers judged the future of eco-farming and their own farms optimistically. In general available information about ecological farming is not sufficient and this could hinder further developments. This is why the dissemination of relevant information is essential, describing both the prospects and problems in eco-farming. Appropriate information, training programmes and expert advice will enhance producers’ willingness to participate and reduce the sensation of uncertainty. Consumers will have to be informed in greater detail than up till now about the authenticity of eco-products, their quality and their of role in health. The output of bio-produced fodder is less than that produced conventionally and this increases production costs. Because of their good quality and relatively high price producers market acinaceous products for human consumption rather than feed them to animals. Problematic transportation and relatively great distances may hamper the acquisition of fodder in large quantities. The survey showed that 42% of farmers intended to expand their eco- production despite the problems and difficulties mentioned earlier.