A termékpálya integrációk vizsgálatának lehetőségei

A termékpálya integráció agrár-gazdaságtani megközelítése sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. A ’70-es évek klasszikus fogalma, a vertikális integráció a tudományos megközelítések új módjaival jutott el az intézményi közgazdaságtani termékpálya modellekig, és a piaci kapcsolati lánc mint értéklánc felfogásig. A megközelítések sokfélesége ellenére napjainkra a termékpálya integráció marketingfolyamatként, marketingcsatornaként történő definiálása általános. Ez a mai felfogás áll közel jelen cikkben felvázolt megközelítési módhoz, mely szerint a termékpálya integráció piaci kapcsolati lánc, ami a termékpálya szereplők közötti, piaci alapokra épülő, piaci eszközökkel szervezett funkció- és munkamegosztás, ahol az integráció célja a versenyképesség javítása. Ebben a felfogásban az integráció szervezési eszköz a termékpálya szereplők kezében. A módszertani kérdések megközelítése is piaci alapú, azon meggondolás alapján, hogy az élelmiszer termékpályákon a piaci konszolidáció ma jutott olyan szintre, és érte el a piacgazdasági érettség olyan fokát, ami az ilyen megközelítésű elemzéseket lehetővé teszi. A hazai élelmiszer-kiskereskedelem piaci koncentrációja, a forgalmazók egyre magasabb szintű felkészültsége, adatkezelő rendszereik fejlettsége, piaci ismereteik és tőkeerejük egyre inkább alkalmassá teszi őket az integrátori szerepre. Az adatbázisok különbözőségei, a források tartalmi eltérései ellenére is szükséges és lehetséges a termékpálya kapcsolatok feltárása, az értékképződés és részpiaci folyamatok bemutatása. Szükség van erre azért is, mert sok a szakmailag meg nem alapozott, hibás vélemény és az eltérő érdekeket képviselő szereplők tudatos megtévesztő adatközlése. A piaci változások eredményeként a termékpálya integrációk áttekintéséhez szükséges információk köre bővült és átalakult, az adatforrások új szereplőkhöz kerültek, ami indokolja ezen elemzésekhez szükséges információk számbavételét és rendszerezését, valamint a magyarországi adatforrások bemutatását. -------------- The agro-economical approach to product course integration has seen a significant development during the past decades. Vertical integration – the classical notion of the seventies – evolved to the product course models of institutional economics through new methods of scientific approaches, and to the perception of the relational chain of the market as a value chain. Despite the diversity of approaches, until today it became general to define product course integration as a marketing process or marketing channel. This present-day approach is the one that is near the approach outlined in this article, according to which product course integration is a market relational chain, a division of function and labour between the players of the product course based on market foundations and organized by the implements of the market, where the objective of the integration is to improve competitiveness. In this approach integration is an organizational tool in the hands of the players of the product course. Also, the approach to methodological issues is market-based, based on the deliberation that, regarding food product courses, market consolidation has now reached such a level and maturity from the viewpoint of market economy, which makes analyses with such an approach possible. The concentration of Hungarian food retail market, the increasing level of preparedness of distributors, the development of their data processing systems, their market knowledge and capital strength make them more and more capable for the role of the integrator. Despite the unconformities of databases and the differences in their contents based on their resources, it is necessary and possible to explore product course relationships, and to present value generation and partial market processes. It is necessary also because there are many unfounded, faulty opinions, and purposeful false information given by the participants representing diverging interests. As a result of market changes, the range of information necessary for overviewing product course integrations has increased and transformed, data resources have been transferred to new participants, which justifies the review and systematization of information necessary for these analyses as well as the presentation of data resources in Hungary.