Az ökológia gazdálkodás alakulása az EU-ban és Magyarországon

Az 1960-as években mozgalomként indult ökológiai gazdálkodás a 90-es években fellendült. Hazánkban is sokan ebben a gazdálkodási formában látták a nagy kiugrási lehetőséget. A kezdeti nehézségeket - a szabályozási rendszer kialakítása - leküzdve hazánkban és a többi KKE országban is fellendült az ökogazdálkodás. Az 1990-es évek végén azonban a korlátlannak mondott piacon értékesítési nehézségek jelentkeztek. A területi növekedési ütem az EU-15 országaiban jelentősen lelassult, mivel a felvevő piac telítetté vált és elérte a fizetőképesség korlátait. A piac a keresleti piacból a kínálati piac irányába változott. Az újonnan csatlakozó KKE országok mezőgazdasági termelőinek le kell számolniuk azzal az illúzióval, hogy az Unióban nem lesz erőteljes versenyhelyzet a biotermékek piacán. Az ökotermelésre átállni szándékozó termelőknek a művelés alá vont területek növelése nem elegendő, termék innováció révén fejleszteni kell a termékszerkezetet, valamint a termékfeldolgozottságot és szükséges az értékesítési csatornák „megszilárdítása” is. Ezen feladatok megvalósítása az újonnan csatlakozó KKE országok számára különösen nagy kihívás. A kínai, ukrán és román olcsóbb termékek megjelenése is alátámasztja, hogy a magyar és a csatlakozó országok ökotermelőinek komoly árversennyel kell szembenézniük. Az ökológiai gazdálkodásról számtalan tudományos és ismeretterjesztő cikket olvashattunk az elmúlt években. Ezek többségében a gazdálkodási forma társadalmi, környezeti és gazdasági előnyei kerültek kidomborításra. Az ökogazdálkodás társadalmi és környezeti előnyei a gazdaságiakhoz képest vitathatatlanok. A gazdasági előnyök közül az extra jövedelem a legjelentősebb, az extra jövedelem nagysága pedig a kínálat mértékétől függ. Kutatási munkám során különböző matematikai módszerekkel megállapítottam, hogy a kínálat - jelen esetben naturális egységben, termőterület nagyságban értendő - az EU-15 országaiban túlnyomórészt a telítődés! görbét követi. Korábbi kutatási eredményekre - és jelen vizsgálat eredményeire, melyek az átállt területek nagyságát és az extra jövedelem közötti összefüggést vizsgálták - támaszkodva megállapítottam, hogy a most csatlakozott országok számára a nyugat-európai piac már közel sem jelent olyan jó értékesítési lehetőséget, mint azt korábban remélhették. Mindezek következtében a KKE országok termelőinek fel kell készülni a belföldi piaci igények kielégítésére, ami adott esetben alacsonyabb extraprofitot eredményezhet, aminek következtében az értékesítési marketingen kell javítani, illetve kiépíteni, esetleg a jelenlegi termelési struktúrát célszerű megváltoztatni, vagy újabb tevékenységet indokolt felkarolni. ----------------- The press of the last years dealt with the ecological farming in many scientific as well as popular papers. Majority of papers emphasised the advantages of this farming method considered from the point of view of society and environment. There is no doubt concerning those advantages, however, the economical ones are expressed by an extra income, which in turn depends also on the volume of the offer. In the present study, different mathematical methods have been applied and it turned out that the offer is expressed by the growing area involved as a natural unit - which is following the curve of saturation in most of the 15 EU countries, According to earlier results - which documented the relation between the area assigned to ecological farming and the appearance of extra income - it was stated that the western market does not mean as favourable business for the joining countries as expected earlier. Consequently, the growers of East-Central European countries should prepare themselves to meet the domestic markets, which promises at the prevailing conditions less extra-profit. Therefore, the marketing of selling should be built out and improved, occasionally, the existing growing structure should be changed or new activities should be initiated.