Közös lónak valóban túros a háta?! – avagy a magyar géphasználati együttműködések vizsgálatának néhány tapasztalata

Empíriák sora azt mutatja, hogy a magyar mezőgazdaságban a gazdálkodók közötti együttműködési aktivitás meglehetősen alacsony, ugyanakkor az ágazat jelenlegi helyzetét értékelve, arra rendkívül nagy szükség lenne. E problémához kapcsolódva, a tanulmány a morális kockázat hatását elemzi a szántóföldi növénytermelő gazdaságok géphasználati együttműködéseiben. Az új intézményi közgazdaságtan, s azon belül főként az ügynökelmélet biztosította elméleti hátteret felhasználva, abba a Sholtes-féle bizalommegközelítést integrálva, statisztikai „útmodellek” felhasználásával végeztük kutatásunkat. A vizsgálatok adatbázisát egy, a békés megyei gazdálkodók körében végzett felmérés adta. Az empirikus kutatás eredményei azt mutatják, hogy a gazdálkodók közötti együttműködési kapcsolatokban a morális kockázat jelen van, vagyis a gazdálkodók rendelkeznek kooperációból származó negatív tapasztalatokkal, de ennek nagysága relatíve nem jelentős. A statisztikai vizsgálatok igazolták, hogy a morális kockázat negatívan hat az együttműködési aktivitásra, amely hatás két részre bontható: a direkt hatás mellett kimutatható egy indirekt hatás is, azaz a morális kockázat a bizalom rombolásán keresztül is képes csökkenteni a gazdálkodók együttműködési hajlandóságát. Az eredmények továbbá arra is rámutattak, hogy a napjainkban tapasztalható alacsony kooperációs aktivitás csak kis mértékben magyarázható a morális kockázat jelenlétével, vagyis a „közös ló háta nem feltétlen túros”! Kiegészítő vizsgálatok során elvégeztük a Sholtes-féle bizalommodell empirikus tesztelését is. A tapasztalatok szerint az elméleti modell, amely a bizalmat a partner lojalitásába és képességébe vetett hitre vezeti vissza, alapvetően helytálló. Megerősítést nyert az a tétel, mely szerint a partnerek között akkor alakul ki magas szintű bizalom, amennyiben mind a lojalitásba, mind pedig a képességbe vetett hit magas értékeket vesz fel. A kutatás feltárta ugyanakkor, hogy a partnerek közötti bizalom szintjét az említett két tényező eltérő mértékben determinálja: a lojalitásba vetett hit hatása statisztikailag igazolhatóan nagyobb.-----------------Numerous experiences illustrate that the cooperation activity among farmers is rather low in Hungarian agriculture, although – by evaluating the current situation of the sector – it would be extremely necessary. In connection with this problem this paper analyses the impact of moral hazard in the machinery sharing arrangements of field crop farms. The research was made on the basis of the theoretical background provided by the new institutional economics, including mostly the agency theory and integrating the Sholtes approach of trust as well as by using statistical “waymodels”. The database of our research was a survey made among farmers in Békés county. The results of the empirical research confirm that the moral hazard exists in the partnership among farmers, which means that the farmers have some negative experiences concerning cooperation but its volume is relatively insignificant. We have shown by statistical analysis that the moral hazard negatively affects the cooperation activity. This effect can be divided into two parts: a direct and a traceable indirect impact, so the moral hazard can reduce the cooperation willingness of farmers by undermining trust, too. Our results have also underlined that the currently low cooperation activity is only slightly due to the existence of moral hazard, that is “the common horse is not necessarily the worst shod”! The empirical testing of Sholtes trust-model was made in the frames of complementary examinations. It was concluded that the theoretical model, which leads the trust back to the faith in the loyalty and competence of partners, is basically correct. That thesis was also confirmed according to which high-level trust is formed among partners if both the faith in loyalty and competence has high values. Our research, however, has revealed that the level of trust among partners is differently affected by the above mentioned two factors: it is statistically shown that the effect of faith in loyalty is stronger.