A magyar élelmiszer-gazdaság 2011. évi helyzete (A Vidékfejlesztési Minisztérium által az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről összeállított Jelentés rövidített változata)

A mezőgazdaság számára kimagasló volt a 2011. év, mivel a nemzetgazdasági növekedés súlypontja az utolsó két negyedévben az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át. Ezzel a mezőgazdasági hozzájárulás a nemzetgazdasági GDP-ben 3,2%-ról 4,6%-ra nőtt. Az adatok alapján kijelenthető, hogy a mezőgazdaság – alacsony bázisról induló – megnövekedett teljesítménye nélkül a nemzetgazdaság csak minimális gazdasági növekedést tudott volna felmutatni a 2011. évben. A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2011-ben 2169 milliárd forint volt, ami folyó áron számítva 28,8%-kal magasabb, mint 2010-ben, és a valaha számított legmagasabb érték. A mezőgazdaság által előállított javak ára átlagosan 17%-kal, a kibocsátás volumene 10%-kal nőtt. A növényi termékek magas hozamai mellett hosszú évek után először az állati termékek kibocsátása is nőtt. A kibocsátás értékének növekedését a növényi és az állati termékek esetében is jelentős áremelkedés erősítette. A kedvezően alakuló termésátlagok mellett a fontosabb szántóföldi növények esetében a belvíz- és árvízkárok mérséklődésével a 2010. évihez képest nagyobb betakarított terület is hozzájárult a termésmennyiség emelkedéséhez. Az állattenyésztési ágazatok helyzetének elemzése során megállapítható, hogy az ágazatok legsúlyosabb problémái nem csak speciálisan ágazati, hanem gyakran horizontális jellegűek. Az állatállomány nagysága a 2011. december 1-jei adatok alapján elmaradt az előző évitől, csak a szarvasmarha-állomány gyarapodott mérsékelten (2%). Az élelmiszer-feldolgozó ipar termelésének volumene 2011-ben 2,5%-kal nőtt, megtörve a megelőző évek csökkenő tendenciáját. Jellemző maradt azonban az a folyamat, hogy a belföldi értékesítésben visszaesés tapasztalható. Hazánk és az EU vidéki területein a népesség elöregedése tovább folytatódik, az átlagéletkor magas, egyre kevesebb a fiatal. A korösszetételt vizsgálva hazánkban a legidősebb (65 éven felüli) korosztály aránya minden térségtípusban 2-5%-kal magasabb a legfiatalabb (0–14 éves) korosztályénál. Ez az eltartóképesség csökkenését vonja maga után, ami pedig számos gazdasági-társadalmi probléma oka. Az új kormány második évének tevékenységét továbbra is az ágazat középhosszú távú fejlődési pályájának stabilizálása motiválta. A 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy a vidéki térségek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit középpontba állító vidékpolitika valósuljon meg. ------------------------------------------ 2011 was a successful year for agriculture in Hungary. The agricultural sector contributed significantly to the growth of the national economy. As a result, the share of agriculture in the Gross Domestic Product (GDP) rose from 3.2% to 4.6%. Without the strong performance of agriculture the economic growth in Hungary would have been negligible in 2011. Agricultural output in value totalled a record 2,169 billion HUF in 2011, up 28.8% from the previous year. The output in terms of volume and the average selling prices of agricultural products soared by 10% and 17% respectively. Not only crop production saw high yields but the output of animal husbandry also expanded after many years of decline. However, the size of animal stocks continued to shrink with the exception of cattle whose numbers showed an upturn (2%) over the previous year. The lack of fl oods and less frequent high groundwater levels helped output to rise and increased harvested areas also contributed to gains. The output of the food processing industry rose by 2.5% in volume last year, marking a reversal of the negative trends of recent years. Yet domestic demand remained weak as in previous years. The ageing of the population in rural areas continued both in the EU generally and Hungary specifically. The average age is high and the number of young people is declining. This causes economic and social problems. The new government’s priority is the mid- and long term development of the agricultural sector. The main objective of the new National Rural Development Strategy is to reverse the negative social and economic trends in rural areas.