Főbb hazai növénytermesztési ágazatok gazdasági értékelése a 2011-es termelési év adatai alapján

Jelen tanulmányban, primer adatgyűjtés alapján öt, hazánkban kiemelt jelentőségűnek tartott növénytermesztési ágazat – őszi búza, kukorica, őszi káposztarepce, őszi árpa és napraforgó – modellezését és a modell eredményeinek üzemtani elemzését végeztem el. A modellezés során átfogó képet kaptam az ágazatok 2011. évi ökonómiai helyzetéről, különös tekintettel a közvetlen költségekre, a költségek szerkezetére, árbevételre, termelési értékre, fedezeti összegekre, támogatásokra. A támogatások szerepének jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy a támogatásokat is tartalmazó fedezeti összegen belül azok 33-49%-os arányt képviselnek az egyes növények vonatkozásában. A termésátlagok – ceteris paribus elv mentén történő – szcenárióelemzése révén megállapítható, hogy a fajlagos hozamok szélsőséges ingadozása meghatározó hatással van a növénytermesztés eredményességére. A peszszimista termésátlagok esetén veszteséget termel a legtöbb ágazat, míg optimista változatnál már extraprofittal számolhatnak. A pesszimista változat megvalósulásakor a támogatások veszteségminimalizáló szerepet töltenek be. --------------------------------------------------------- In the frame of the present study five crop sectors considered to be highly significant in Hungary were modelled on the basis of primary data collection. On the basis of the results business analysis was carried out. The five crops are the following: winter wheat, maize, winter rape, winter barley and sunfl ower. The modelling provided an overall picture of the economic situation of the sectors, especially about the direct costs, the cost structures, turnover, production value, contribution margins and subsidies. The importance of the role of subsidies is shown by the fact that the subsidies constitute 33-49% of that contribution margin that includes the subsidies. The serious effect the extreme fl uctuation of specific yields has on the results of crop production was demonstrated by running ceteris paribus scenario analysis of the average yields. In the case of the pessimistic yield scenario most of the sectors make losses, while in the optimistic case one can expect additional profit. In the case of the pessimistic scenario the subsidies help to minimise losses.