Mediáció a jogi személyek életében II. – munkaügyi mediáció

A jogi személyek életében teret kapott mediáció lehetõségeirõl jelen tanulmány elsõ fejezetében kezdõdött el egy összegzés. Mikor döntünk helyesen? Van –e ténylegesen helyes döntés általában vagy csak az adott helyzetre értelmezve lehet minden egyes döntésnél azt megállapítani, hogy az eset minden körülményére való tekintettel a lehetõ legjobb döntés született –e meg? Ha jogszerû egy döntés, de nem érzik az ügyben érintett felek igazságosnak, akkor jó döntésnek nevezhetjük a megszületett döntést? A mediáció abban nyújt segítséget, hogy az ügyben érintett személyekre vonatkozó döntés ne csak jogszerû, hanem igazságos is legyen, minden érintett fél a számára elérhetõ legtöbb elõnnyel és az igazságos döntés birtokában tudja lezártnak tekinteni az ügyét. Közvetíteni mindig csak olyan személyek (természetesen vagy jogi) között lehet, akik azt maguk is akarják és optimális vitarendezési folyamatként tekintenek az eljárásra. További kérdés lehet, hogy akkor jó –e egy döntés, ha igazságos, illetve, hogy az igazságosság melyik rétegét helyezzük az értelmezés elõterébe? Az az igazságos, ami az adott ügyben, az adott esetben –akár csak egy rövid idõreigazságosnak bizonyul vagy távolabbi, általános, akár össztársadalmi igazságosság (pl.: igazságtalanságok, egyenlõtlenségek kiegyenlítése) elérésére is törekszünk? A római joghoz visszatekintve, Ulpianus igazságosság fogalma legyen kiindulópont a jelen tanulmány továbbgondolásához. Az igazságosság az arra való állandó és örökös törekvés, hogy mindenkinek megadjuk az õt megilletõ jogot. (Ulpianus D. 1.1.10.) Jelen tanulmány a munkajog területét vizsgálja, a munkáltatói oldalon megjelenõ jogi személyek és a munkavállalók között megjelenõ konfliktusok lehetséges megoldási irányait a nemperes, közvetítõi, békéltetõi, döntõbírói tevékenységre helyezve a hangsúlyt. A jogi személyekkel kapcsolatos mediáció lehetõségeit további fejezetekben fogom még vizsgálni. A magyarországi minták és példák mellett nagyon fontosnak tartom a külföldi módszerek és lehetõségek folyamatos vizsgálatát.