Nem-ügy Nemi alapú diszkrimináció a munkahelyeken és a vállalkozási szférában

A nemek közti egyenlõség elõmozdítása a társadalmi igazságosság alapköve. A nemzetközi szervezetek alapdokumentumaikban, közpolitikákkal és erõforrások biztosításával járulnak hozzá a nõk emberi, gazdasági és szociális jogainak érvényesüléséhez. Az élenjáró kormányzatok és vállalatok a morális kötelezettség vállalásán túl alapvetõ gazdasági érdeküknek tekintik a nõk tehetségének, jövedelemtermelõi és fogyasztói potenciáljának kiaknázását[1], ezért a világ számos országában indítanak vállalkozóvá válásukat, illetve elõmenetelüket támogató programokat. Mindez azonban cseppben a tenger: a mainstream ország- és vállalatirányítási gyakorlatok - amint azt a világpolitika fejleményei is mutatják - éppenséggel a patriarchális hatalmi struktúrákat erõsítik, és egyben növelik a nemek közötti egyenlõtlenségeket. Amíg azonban a nõkkel szembeni diszkriminációt a kultúra részének, a biológiából fakadó szükségszerûségnek, az élet természetes velejárójának tekinti a társadalmak jelentõs része, így a nõk maguk is, kevés az esély arra, hogy a nõk társadalmi szerepvállalása kedvezõ irányba befolyásolja a világ egyre élezõdõ politikai, gazdasági és környezeti problémáit. A hátrányos megkülönböztetésre azonban maguk az érintettek sem elég érzékenyek, erre világítanak rá magyar munkavállaló és a vállalkozó nõk körében végzett kutatásaim [2].