Mennyire befolyásolták a makrogazdasági mutatószámok a költségvetési helyzetképet a válság elõtt és után? – eredmények a Visegrádi négyek országcsoport adatai alapján

A modern kor legnagyobb gazdasági válságának kirobbanása óta közel négy év telt el, azonban a mai napig érezzük és tapasztaljuk a hatásait. A válság jelentõsen átrendezte az államháztartást, számos országban újragondolásra késztetve az addig kialakult finanszírozási struktúrát. A világban kevés ország mondhatta és mondhatja el magáról, hogy érintetlenül hagyta a folyamat. Az államok klasszikus feladata a gazdasági növekedés elõsegítése, amihez forrásokra és intézkedésekre van szükség. A folyamat leginkább megragadható következményeként az államok szabad forrásai csökkentek, minimalizálva a növekedés elõsegítésének lehetõségét. Csökkentek a kormányzati bevételek, ami magával hozta a kiadások csökkenését is, mindeközben a hatások tompítása miatt nõtt a deficit és az államadósság. A folyamatot tovább nehezítette a csökkenõ fogyasztás és a munkahelyek számának drasztikus csökkenése, ami a makromutatók értelemszerû csökkenéséhez vezetett. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa ezen hatásokat a “Visegrádi négyek” (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) országcsoport példáján keresztül, feltérképezve a befolyásoló tényezõket és azok kapcsolatrendszerét.