Economic Role And Relations To Land Use Of Second Versus First Generation Biofuels

Earlier research analyzing secondary data and reviewing EU directives pointed out that EU/national tax (excise) and policy legislation had an impact on the incidence of two biofuels considered to be renewable energy sources, biodiesel and bioethanol. Based on EU Member state reports on biofuel use prepared for the European Commission, the dynamic growth of biodiesel and bioethanol use predicted by trend calculations from 2006 data did happen. The close correlation between the progressive and dynamic growth in biofuel use and the trends in EU regulatory measures and tax allowances can be attributed to the EU energy policy targets set. The paper reviews this approach from the energy perspective, based on the proposal of Indirect Land Use Change “ILUC”, highlighting the correlations between land use changes and greenhouse gas emissions (Directive 2009/28/EC of the European Parliament and of the Council). The question emerges, to which extent maximisation of first generation biofuels ratio in 5%E may have an impact on second generation biofuel production as opposed to earlier concepts on the overall 10%E obligation. Prevalence of the latter is subject to wide ranging innovation of economic operators in the supply chain, whilst failing competitiveness of the EU as a whole and changes in agribusiness should also be taken into consideration. ----------------------------------------------------- Korábbi kutatómunkánkban szekunder adatok elemzésével, illetve a direktívák áttekintésével kimutattuk, hogy az uniós és a nemzeti szakmai, illetve adójogi (jövedéki) szabályozás – a bioüzemanyag, mint megújuló energiaforrás tekintetében – a biodízel és a bioetanol elterjedésére hatással van. A biodízel és a bioetanol felhasználásának dinamikus növekedésére szekunder adatokon 2006-ban végzett trendszámításokban kapott várható növekedés bekövetkezett, az Európai Unió tagállamai által a bioüzemanyag felhasználással kapcsolatban a Bizottság részére készített jelentések alapján. Az Európai Unió energiapolitikájában meghatározott célokra vezethető vissza, hogy a bioüzemanyag-felhasználás fokozatos és dinamikus növekedése és az Európai Unió szabályzó rendszerének változása, adókedvezmények alkalmazása között szoros kapcsolat mutatható ki. A tanulmány a témakör energetikai szempontú megközelítését az Indirect Land Use Change „ILUC” elnevezésű javaslat alapján vizsgálja, kiemelve a földhasználat változás és üvegházhatású gázkibocsátás közötti összefüggéseket (28/2009 EK irányelv). Kérdés, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben (10%-os kötelezettség) az első generációs bioüzemanyagok 5%-ban történő maximalizálása mennyiben befolyásolja a második generációs bioüzemanyagok termelését. Ezek elterjedése függ a termékpálya szereplői széleskörű innovációs tevékenységétől, ugyanakkor számolni kell az Európai Unió versenyképességének csökkenésével, illetve változásokkal az agrárgazdaságban is.