Comparative analysis of micro-regions in the northern Great Plain Region

Our short paper examines the region of the Northern Great Plain, mainly due to its disadvantaged situation. Comparative analysis of the micro-regions in this particular region was implemented to identify possible causes for differentiation between the micro-regions. Finding these causes would then help us find more effective ways to address regional inequalities, currently one of the central issues not only in Hungary but throughout Eastern Europe. The methods used for such analysis included statistical indicators, such as difference in migration rates, rate of unemployment, number of incorporated enterprises per 1000 inhabitants etc., as well as the principal component analysis and the currently applicable categorisation system for micro-regions. The findings are univocal: the nationally disadvantageous situation of the region is aggravated by the heterogeneity present within the region, by the huge differences between micro-regions encompassing county seats, and peripheral micro-regions. The outstanding situation of the micro-regions of Nyíregyháza, Debrecen and Szolnok was maintained in 2006 as well; apart from these, only the micro-regions of Jászberény and Hajdúszoboszló can be regarded as being above-average. The micro-region of Csenger is still seriously underdeveloped in comparison with other areas in the region. The key to remedying these problems could lie in their proximity to the border, elimination of the infrastructural deficiencies of the micro-region and improving the population’s qualification levels. ------------------------------ Rövid munkánkban az Észak-alföldi Régiót vizsgáltuk, főleg annak hátrányos helyzetéből adódóan. A régió kistérségeinek összehasonlító elemzésével az volt a célunk, hogy rávilágítsunk a kistérségek közötti differenciálódás lehetséges okaira, hiszen azok feltárásával a területi egyenlőtlenségek kezelése – mely nem csak Magyarországon, de Közép-Kelet Európában napjaink egyik központi kérdése – eredményesebbé válhat. Ehhez statisztikai mutatókat – például vándorlási különbözet, munkanélküliségi arány, az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma stb. –, főkomponens-analízist és a hatályos kistérségi kategorizálást használtuk fel. Az eredmények egyértelműek: a térség országosan hátrányos helyzetét súlyosbítja a területén belüli heterogenitás, a megyeszékhelyi és perifériális kistérségek közötti óriási különbség. A Nyíregyházi, Debreceni és Szolnoki kistérség régión belüli kiemelkedő helyzete 2006-ra is megmaradt, átlagon felüli helyze¬tűnek ezeken túlmenően csak a Jászberényi és Hajdúszoboszlói kistérség tekinthető. A Csengeri kistérség fejlettségben továbbra is jelentősen elmarad a régió további térségeitől. Ezen problémák orvoslásának kulcsa lehet a határ mentiség, az infrastrukturális elmaradottság és az alacsony képzettségi színvonal kezelése.