Tíz évvel a csatlakozás után: az új tagországok agrárteljesítményei

Tíz év telt el az Európai Unió 2004-es bővítési köre óta. A tizedik évforduló jó alkalmat ad arra, hogy értékeljük az új tagországok agrárszektorának fejleményeit a legfrissebb adatok tükrében. A cikk célja az új tagországok agrárteljesítményeinek számszerűsítése és az elért eredmények összehasonlítása, valamint egyfajta teljesítménysorrend felállítása. A cél eléréséhez a tanulmány egy innovatív elemzési eszközt, az agrárteljesítmény-indexet számítja, amely 15 mezőgazdasági, agrárkörnyezeti és vidéki mutató átlagából adódik. Habár minden ország nyert a csatlakozással, Lengyelország, Észtország és Litvánia az egyértelmű nyertes az agrárgazdaság tekintetében, míg Szlovákia, Lettország és Magyarország tudta a legkevésbé kihasználni az uniós tagság által az agráriumban kínált lehetőségeket. A szektoronkénti teljesítmények azonban meglehetősen eltérők. A balti államok és Lengyelország mutatták a legjobb mezőgazdasági teljesítményeket, míg Szlovákia állt ebben a tekintetben az utolsó helyen, kissé Magyarország mögött. Ugyanakkor Szlovénia, Csehország és Szlovákia használta ki agrárkörnyezeti szempontból a legjobban a csatlakozás nyújtotta előnyöket, míg a mezőgazdasági teljesítményekkel éles ellentétben a balti országok itt egyértelműen sereghajtónak tekinthetők. Ami a vidéki gazdasági teljesítményeket illeti, Lengyelország, Szlovákia és Csehország állnak a képzeletbeli dobogón, míg Litvániában, Lettországban és Magyarországon javult a legkevésbé a vidék állapota az elmúlt tíz évben. Az egyes országok agrárgazdaságának csatlakozás utáni teljesítményben meglévő különbségei számos okra vezethetők vissza, melyek közül a cikk a kiindulási állapot különbségeit, az eltérő gazdasági szerkezeteket, a föld- és farmpolitikák eltéréseit, a mezőgazdasági privatizációs folyamatot, a külföldi tőke nagyságát, az előcsatlakozási programok kihasználtságát, a makrokörnyezet és a nemzeti agrárpolitikák változékonyságát és átláthatóságát azonosította. --------------- Ten years have passed since ten countries acceded to the European Union. The tenth anniversary provides a good opportunity for stocktaking and assessing the developments of these New Member States. The aim of the paper is to measure, compare and rank agrifood performance in the New Member States. In order to achieve this aim, the paper applies an innovative tool, the agri-food performance index, consisting of an average of 15 different indicators, measuring agricultural, agri-environmental and rural performances. Although all countries gained from the accession, Poland, Estonia and Lithuania could best use the opportunities provided by the common market, while Slovakia, Latvia and Hungary were the worst performers. However, sectorial performances of the countries highly differed. The Baltic States and Poland showed the best agricultural performances, while Slovakia performed the worst in this regard, slightly behind Hungary. It was Slovenia, the Czech Republic and Slovakia that used the agri-environmental opportunities the most, while in contrast to their agricultural performances, the Baltic States performed much worse regarding the changes in the field of agri-environment. As to rural performances, Poland, Slovakia and the Czech Republic led the line, while in the past ten years rural areas developed the least in Lithuania, Latvia and Hungary. The reasons behind these different performances are numerous. The article identified the following: differences in initial conditions, farm structures and land and farm policies; the privatisation process and the magnitude of foreign capital; the use of pre-accession programmes; the macro environment and the volatility and transparency of national agricultural policies.