Döntések szerepe a vállalkozások fejlesztésében

Döntéselméleti szempontból egy új hely(zet) mindig információhiányos állapotnak számít. Különösen igaz ez akkor, ha nem csak a földrajzi lokáció, de a körülmények is mások, mint amit az egyén korábban meg/átélt. Ilyenkor az emberek vagy magatartásmintákat keresnek, melyeket le tudnak utánozni, így nem kell a helyzetet elemezniük, megérteniük és nem kell a saját döntéseiket tudatosan meghozniuk, vagy referens személyeket követnek, akiket elfogadnak maguknál többnek, jobbnak, és ezért a döntéseiket is helyesebbnek ítélik meg annál, mit amit õk maguk az adott helyzet korlátozó körülményi között választanának, vagy információt igyekeznek gyûjteni annak érdekében, hogy a döntéseiket minél jobb informáltság mellett hozhassák meg. Mindhárom esetben társaságra van azonban szükség. A másoláshoz, az irányításnak való önalávetéshez, sõt az információ gyûjtéséhez is. Napjainkban a csoportos döntések elõtérbe kerültek, így a vállalkozások nagy részénél is közösen meghozott döntések vannak. Vállalatokban a csoportokat valamilyen törvényes hatalommal hozzák létre (formális csoportok). Fontos a tagok egymáshoz illetve a szervezethez való viszonya, és ezek összesen határozhatják meg a vállalkozások sikerességét a XXI. században.